Faragó Sándor† és a SZÁMOK, azaz KSH Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ

Elhunyt Faragó Sándor - Fájó szívvel búcsúzunk ! POST fedőképFaragó Sándor†
(1933. április 20. – 2016. augusztus 14.)

Sándor az 1969-81 közötti KSH Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ — SZÁMOK — alapítója és annak mindvégig igazgatója volt. Az alábbi videó egy 2013. évi NJSZT iTF portréfilm felhasználásával, a film eredeti tartalmának teljes körű meghagyásával, legminimálisabb és értelemszerű átrendezésével, és ahhoz mindössze néhány magyarázó / kiegészítő / emlékeztető slide hozzáadásával készült. Ehhez Alföldi Istvántól, az NJSZT ügyvezető igazgatójától kaptam engedélyt. Az ily módon átrendezett és kiegészített visszaemlékezés révén mindenki megismerkedhet azzal az emberrel, aki nekünk, valamennyi egykori SZÁMOK munkatársnak főnöke volt és szinte egész életünk meghatározója, a lehető legpozitívabb értelemben. Az egyes interjú részletek a lehető legteljesebben jelenítik meg Sándor egyedülálló személyiségét. Úgy, ahogyan mi jóval fiatalabb korában találkoztunk és hosszú ideig együtt dolgozhattunk vele:

Kulcsszavak: Faragó Sándor, Informatikatörténeti Fórum, iTF, KSH Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ, NJSZT, SzÁMOK, SZÁMOK, Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ, Számítástechnikai Oktató Központ, UNDP, Pesti Lajos, oktatás, számítástechnikai oktatás, SZÁMALK, ENSZ program, Control Data, Control Data Corporation, lyukkártyás adatfeldolgozás, elektronikus adatfeldolgozás, ESZR program, SZKFP, ESZR gépek, Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program, ESZR modellek, Sebestyén János, OMFB, KSH, Központi Statisztikai Hivatal, Frankfurt, programozói képzés, számítógép-mérnöki képzés, rendszerszervező képzés, gépfüggetlen számítástechnikai képzés, géporientált számítástechnikai képzés, alkalmazott pszichológia, személyzeti munka, job rotation, IBM, Peter A. Freeman, ENSZ szakértők, innovatív vezetés, Faragó-féle vetésforgó, információs társadalom, minősítési rendszer, motivációs rendszer, karrier építő rendszer, Faragó Sándor portré, Kutor László

Úgy vélem, hogy az eredeti Faragó Sándor portréja című 2013-as film elkészítésével a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) keretein belül 2009 januárjában megalakult szakmai közösség, az Informatikatörténeti Fórum (iTF) alkotói, Kutor László főszerkesztő és az itt közvetlen készítőként feltüntetett Kovács Béla és Kömlődi Ferenc roppant fontos és kiváló munkát végeztek, melyért úgy tőlem, mint talán a többi, volt SZÁMOK-os kollégától is maximális köszönet illeti őket. Sajnos a SZÁMOK, kényszerű fúzió következtében történt, 1982. január 1-i megszűnése óta eltelt 34 év és 8 hónap következtében az akkor Sándornál fiatalabb kollégák felett is úgy eljárt az idő, hogy soraink már csak ritkulni fognak, és 10-20, szerencsés esetben 25 év múlva már hírmondója sem lesz ennek a nemzetközileg is páratlan jelentőségű intézménynek. Annál is inkább, mert már fizikai emléke, a 70-es évek végéről származó fenti nyitóképen látható SZÁMOK székház sem létezik, mint ahogyan erről 3 hónappal ezelőtt közzétett, SzÁMOK (1969 – 1981[“sarcophagus/szarkofág demolition/bontás”: 2009]) címet viselő, slide-show és bontási videofelvétel alapú kombinált videómban már beszámoltam.

Az NJSZT iTF külön, Faragó Sándor weboldalán úgy a részletes életrajz, mint 2 db. SZÁMOK történeti webhivatkozás (URL) megtalálható. Csak reménykedni lehet, hogy ezek száma gyarapodni fog. Ez azonban sürgetően azon is múlik, hogy mi, volt SZÁMOK-os kollégák megosztjuk-e egykori emlékeinket az utánunk jövő generációkkal. Jómagam jelen bejegyzést ilyennek tekintem. Úgy vélem, hogy a fenti, átalakított videóhoz közülünk mindenki a lehető legegyszerűbben csatlakozni tud, aminek blogbejegyzés-alapú módjára egyúttal példával is szolgálnék. Nevezetesen mindenki megjelentethetne egy személyes reflexiót. Olyat, ami az ő egykori részvételéből és azóta eltelt évek alatt erre épülő tapasztalataiból nála következik.

Saját reflexióim konklúziója (amire az alábbiak végén jutok): Miért vagyunk mi a mindenkori “törlések” országa? Olyan “törléseké”, mint amilyen Faragó Sándor életműve volt annak idején. Legalább azokban az esetekben ne legyünk ilyen ország, amelyekben minden csak rajtunk múlik! Mint a SZÁMOK esetében múlt volna egykoron.

Általánosságban két rövid videó segítségével tudnám elkezdeni az ehhez vezető, közvetlen reflexióim kifejtését:

2015. január 8: Minden lehetséges a hálózat alapú társadalomban

Magyarul: Napjainkban mindenütt megtalálhatók a drónok. Paparazzik használják őket, hogy azt a bizonyos elképzelhetetlen képet elkészítsék. Biztonsági cégek használják őket a fokozott felügyelet céljaira. És néhány szusi  étterem még szusit is szállít velük.

A drónok kicsik, okosak és pontosak. Egészen mostanáig.
Bemutatjuk a nagyot, okosat és pontosat: a Drone Boss 3000-et.

No de, mi ez? Nos, alapvetően ez egy olyan drón, mely csaknem bármit szállítani képes, a világ csaknem bármelyik címére, két hajókonténer méretű, ultra-mágneses tároló egységet kombinálva tizenkilenc korszerű katonai helikopter emelő erejével. És felejtse el a rossz időjárást! A Drone Boss még a legdurvább viharban is képes repülni, ugyanannak a stabilizáló technikának a segítségével, amit a tengeralattjárók használnak.

A Drone Boss szél és napenergia meghajtású. De napenergiával működés esetén az extra szárnyak új energiát generálnak a szél segítségével, és fordítva. És mivel 10.200 láb magasságban közlekedik, 200 lábbal a légtéradó övezete felett*, a Drone Boss  adómentes szállítást nyújt a világ bármely országából. [* A  B. osztályú légtereket a repülőterek körüli forgalomra használják, és általában 10.000 láb tengerszint feletti magasságig terjednek, amit az USA-ban durván 3000 méternek vesznek. Magyarországon a BUD FIR-nél (LHCC) lehetne ilyen légtér, de még nem vezették be.] És hé, miért ne igazítaná személyes igényeihez saját Drone Boss-át, vagy ne adna „repülő startot” saját vállalatának?

Ha ilyen a Drone Boss ma, képzelje el a holnap lehetőségeit!
− A bolygó túlzsúfoltsága többé már nem lesz probléma. Jönnek a légtéri városok.
− Nincs ideje vásárolni menni? Hívja fel az üzletet, és kézbesíttesse az árút saját magához.
− Nem Ön megy egyszerűen édesanyja házához a hétvégén. Hozassa édesanyja házát saját magához!
− A házhoz szállítás csak most válik majd szó szerinti értelművé.

Drone Boss 3000. Hamarosan.
További információ ezzel kapcsolatosan (Nacsa Sándor):
future ICT — Infokommunikációs jövő lényegre törően ↓⇒ | Web-konform könyv 2015 formai lehetőségeinek megfelelően illetve konkrétan ezen belül ⇒Jövőkép | future ICT — Infokommunikációs jövő lényegre törően ↓⇒

2016. augusztus 8: Összetartozás és egymásra utaltság. A Harangház szellemi üzenete.

A harangok mindig is a lelkekhez szóltak, szólnak. A Harangház Hajdúszoboszlón azt hírdeti, hogy jusson érvényre az emberiségbe vetett hit és szeretet, és az a hitvallás, hogy a Földön élő valamennyi ember összetartozik és egymásra utalt. Ez volt az adományozó, Oborzil Edit (1921 – 1996) szándéka, amikor halálos ágyán a férjével közösen megalkotott harangparkot a városnak adományozta.

Engem ez különösen megfogott, hiszen a világ sorsát meghatározó átlagpolgári tömegek csak ezzel a szellemiséggel áthatva lesznek képesek megváltoztatni életfelfogásukat. Annak ellenére kell ezt megtenniük, hogy a magukat úgymond jogos véleményformáló pozícióban érző, “különleges” világpolgárok többsége csak igen csekély mértékben él ezzel a felfogással.

Gondoljunk csak arra az egyszerű esetre, amikor például a magyar átlagpolgárok többsége dönt (immár másodszor) az országot uraló politikai erőről, és ezen “különlegesek” egy része ezt Facebook eszmecserék tömegében naponta kérdőjelezi meg, a lehető legszélsőségesebb, néha egyenesen trágár kijelentéseket téve. Ők ezzel azt fejezik ki, hogy semmiféle összetartozásban és egymásra utaltságban nem hisznek. Magukat egyszerűen a többség felett állónak látják, és nem csak ilyen kérdésekben, hanem minden másban.

Abban a reményben készítettem ezt a videót, hogy talán ezek a legkülönfélébb “különlegesek” (hiszen itt nem csak egyfélékről van szó!) időben észhez térnek. Így talán, de csak talán sikerül megállítani azokat az önpusztító erőket, amelyek ezekben az években különösen meghatározták és meghatározzák az emberiség sorsának alakulását.

Nacsa Sándor, https://magyarhon.wordpress.com/
Bővebben ld. Világharang a világ átlagpolgárainak Az országon kívüli befolyások tekintetében pedig ld. Uralkodik az objektivizmus a korábbi kommunizmus után.

Az első videó két képi szöveggel ér véget, nevezetesen “KEEP AN EYE ON THE FUTURE OF YOUR INDUSTRY” és ezt követően “ERICSSON INDUSTRY WATCH ERICSSON.COM/INDUSTRY-TRANSFORMATION“, azaz: “TARTSA RAJTA SZEMÉT IPARI[/GAZDASÁGI] ÁGAZATÁNAK JÖVŐJÉN” és “ERICSSON IPARI[/GAZDASÁGI] ÁGAZAT MEGFIGYELÉS ericsson.com/industry-transformation [ipari/gazdasági ágazatok átalakulása]”. (A webcímre való utalást mellesleg azért kellett kisbetűsre átalakítanom a fordításban, mert ha valaki nagybetűsen gépelné be akkor hibajelzést kapna.)

Wireless-telecom-market-[1]

A The Wall Street Journal 2016. augusztus 5-i cikke EU Bid to Protect Telecom Companies From Chinese Rivals Flounders (A távközlési  [berendezéseket gyártó] vállalatok kínai riválisoktól való megvédésének EU-s erőfeszítése küszködve bukdácsol) címmel tárgyalta azt a helyzetet, hogy az európai gyártók már évek óta élet-halál harcot folytatnak a roppant agresszíven feljövő kínai gyártókkal, a Huawei-el és a ZTE-vel. Ami az Ericsson-t illeti, 2012-ben 35% volt a piaci részesedése. Ez már jelentős csökkenés volt a 2011-ik évihez képest. 2015-re pedig 28,4%-ra csökkent (Nokia: 16,5%, Alcatel-Lucent: 8,5%, együtt (fúzió): 25%, Huawei: 23,9%, ZTE: 11,9%, azaz a 2 kínai gyártó együtt már 35,8% szemben az európaiak 53,4%-val, ami 2007-ben még 70% volt). Napjaink állás hirdetéseiben ezért már csak azzal tudja igazából csábítani magához a fiatal tehetségeket, hogy: “Over 1,000 networks in more than 180 countries use Ericsson equipment, & more than 40 percent of the world’s mobile traffic passes through Ericsson networks.” vagyis “Több mint 180 ország több mint 1000 hálózata használ Ericsson berendezéseket, és a világ mobil forgalmának több, mint 40 százaléka Ericsson hálózatokon halad át.

Itt a mobil hálózati infrastruktúra piac első számú szereplőjének rendszeres közleményei találhatók, melyek közül a 2014. március 1-el indult, ún. mélységi beszámolók (in-depth reports) a legalaposabbak: Networked Society Essentials (A hálózat alapú társadalom lényege), Industry Transformation in the Networked Society (Ipari átalakulás a hálózat alapú társadalomban), The Disruption of Industry Logics (Az ipari logika bomlasztása), The Impact of Datafication on Strategic Landscapes (Az adatosítás hatása a stratégiai kilátásokra), Digital Disruptors – models of digital operations (Digitális bomlasztók – a digitális működés modelljei), hogy csak a 2014. május 15-ig megjelenteket említsem cím szerint. Mindezt 2014. szeptember 18. és 2015. augusztus 28. között megjelent “láthatár vizsgálatok” (horizon scans) követték a szállítás, a pénzügyi szolgáltatások, a média, a közművek és közüzemi szolgáltatások, a kiskereskedelem, és az élelmiszer ipar és mezőgazdaság jövőjére nézve, mely sort a hálózat alapú társadalom gazdaságtanának kilátásait vizsgáló beszámoló zárja. Végül a sort a 2015. szeptember 14-i Organizing for Change – Creating new business value in the age of connectivity (A változtatás megszervezése – új üzleti érték létrehozása az összekapcsolódás korában) témájú mélységi beszámoló zárja.

Található itt még rengeteg közlemény az ágazati megfigyelések (industry watch), a rövid közlemények (in brief) és a példaesetek (cases) kategóriákban. Időben az utóbbi a 2012. július 9-i, On the brink of a networked society (Közel egy hálózat alapú társadalomhoz) cíművel kezdődik. Ez a 21 perces szakértői videó már önmagában roppant tanulságos.

Mindez jól mutatja, hogy immár több, mint 4 éves tájékoztatási kampányról van itt szó, amit az Ericsson meglehetős következetességgel folytat. Itt jelezném azt is, hogy az Ericsson YouTube csatornáján található Networked Society lejátszási listában (ahova az előbb említett is tartozik) jelenleg már nem kevesebb, mint 126 videó található. Meglehetősen jól körüljárt és bemutatott témakörről van tehát szó az Ericsson esetében.

No és, ha valaki ezt az egész “Hálózat alapú társadalom” megnevezést újsütetű és propagandisztikus dolognak tekintené (mint ahogyan a fenn baloldalon látható videó ilyen célt is szolgál, természetesen), akkor a következőre hívnám fel a figyelmét:

2001, szeptember 2Nemzetközi konferencia a következő generációs hálózatokról

Ez év október 11-12. között „Next Generation Networks” mottóval rendezi meg Budapesten Infokommunikációs Trendek 2001 nemzetközi konferenciáját – a TA támogatásával – a Hírközlési Főfelügyelet.

Az idei konferencia az infokommunikáció egyre gyorsuló fejlődésének folyamatába a kommunikáció alapját jelentő hálózatok világán keresztül kíván bepillantást nyújtani, tág értelemben járja körül a technológiai robbanás következményeit, és a már hagyományosnak mondható szabályozási trendek mellett a társadalmi kihívásokkal, ellentmondásokkal és kihatásokkal is foglalkozik. Négy szekcióban (technológiai és szabályozási távlatok, szabályozás és konvergencia, hálózatok fejlődése – kihívások és kockázatok, hálózat alapú társadalom) összesen 19 nagyobb lélegzetű előadás hangzik majd el a két nap folyamán. Két panelvitát is rendeznek, az egyik az infokom-szabályozás hatását járja körül, a másik címe „IP mindenekfelett?” A szervező- és programbizottság társelnökei: prof. Sallai Gyula, a HTE alelnöke és dr. Schmideg Iván, a Híf mb. elnökhelyettese.

És erre 2002. március 19-én az itt társelnökként szereplő dr. Sallai Gyula egyetemi tanár “HÁLÓZAT -ALAPÚ TUDÁS TÁRSADALOM”-ként hivatkozott Technológiai fejlődés és jogalkotás címmel tartott előadásában. Tóth Attiláné dr. (a 2006-ban megalakult Wekerle Sándor Üzleti Főiskoláról) pedig A technikai fejlődésből valószínűleg következő szélsőséges alternatívák és hatásuk a magyar társadalomra címmel 2010. március 22-én jelentetett meg egy átfogó, 29 oldalas tanulmányt, mely jelentős részben foglalkozik annak hatásával is, melyre úgy “hálózat alapú”, mint “hálózatra kapcsolt” társadalomként tekint. Ez pedig egy 2010. júniusában lezárult, nem kevesebb mint 3 éves akadémiai kutatás (Magyarország 2025) része volt, és ennek 2. kötetében is megjelent. Ezek után senkinek se legyen meglepő, hogy jómagam a fenn jobboldalon szereplő videómat szerepeltetem itt egyfajta társadalmi vonatkozású és a 2010 óta történteket hangsúlyozó reflexióként.

Ha pedig valaki azt hinné, hogy az “Összetartozás és egymásra utaltság. A Harangház szellemi üzenete.” videóm fenti szövegaláírása (vagy netán a részletes “Világharang a világ átlagpolgárainak” posztom) alapján részemről valamiféle politikai egyoldalúságról van szó, akkor a következőre hívnám fel a figyelmét:

NHIT kulcsszavak 2013. október 3 óta - csillaggal jelölve az új korifeusok

Új NHIT kulcsszavak 2013. október 3-tól mostanáig – csillaggal jelöltem a “új különlegeseket”. Ez a korábbi, “Információs Társadalom Technológiai Távlatai” munkát, mint potenciálisan jól felhasználható előzményt semmibe vevő “Digitális Magyarország” példája.

Miközben a jelenlegi NHIT már 1996 óta létezik, ennek megfelelően jelenlegi szakmai anyagai nem csak a 2015. november 5-e óta kihelyezettek. Különösen kiemelném a 2005-ben indított, az „Információs Társadalom Technológiai Távlatai” (IT3) címet viselő projektet. Ennek külön portálja volt az átfogó NHIT portálon, de csak volt! Ha rákattintunk az http://www.nhit-it3.hu/-ra akkor az NHIT portálról azóta teljesen lecsatolt tartalmi indexet kapunk. Ebből az _ujsite2/-re kellene ugranunk, de ott “Internal Server Error”-t kapunk. Ha viszont “IT3 site:http://www.nhit-it3.hu/__ujsite2/” keresést adunk ki, akkor 179 találathoz jutunk. Ha az IT3 helyett az “Első Kötet”-re keresünk, akkor 13 találatot kapunk, melyek “az információs társadalommal kapcsolatos 12 fő témakör általános áttekintését tartalmazzák”. A “Második Kötet”-re keresés találatai “20 kiemelt terület részletes elemzését (“mélyfúrását”) ” tartalmazzák. A “Harmadik Kötet”-re kereséssel “további mélyfúrások és alkalmazási területekre kidolgozott víziók jelennek meg”. A “Negyedik Kötet”-re vonatkozó keresésnek, úgymond “a korábban elkészült anyagok aktualizált változatait tartalmazza” eredményeket kellene hoznia. Ilyen kötetet azonban nem találni helyette egy 2008-ban készült Detrekői Ákos – Szabó György (2008): Helymeghatározási technológiák illetve egy 2009-ben készült Az intelligens közlekedés jövője tanulmány tartozhat ide. Pontosabban a projekt anyagaiból a Typotex kiadónál “Égen-földön informatika” címmel 2008 decemberében megjelent tanulmánykötet zárhatná ezt a sort, ha az letölthető formában rendelkezésre állna. Letölthető viszont (az IT3 portálról) a tanulmánykötet bevezetője. Egy másik helyen láthatjuk még a továbbiakra vonatkozó tartalomjegyzéket, amit ide másolok, mivel ez is eltűnhet idővel:

Általános áttekintés 

A hasznosulási kereslet témakörei
– A kereslet társadalmi munkahipotézisei
– Üzleti informatika
– Közszolgálat
– Magánfelhasználás
A technológiai kínálat témakörei
– Alapok
– Hírközlés
– Végberendezések
– Rendszertechnika
– Alkalmazási rendszerek
– Tartalomkezelés
Átfogó témakörök
– Fejlesztés és működtetés
– Biztonság
– Szabályozás

Technológiai elemzések 

Alapok
– Korlátlan sávszélesség és számítási teljesítmény (Álló Géza – Bartolits István)
– Biológia és IT kölcsönhatásai (Kömlődi Ferenc)
– Nanoelektronika (Mojzes Imre)
– Plasztronika (Mojzes Imre)
Hírközlés
– Az internet jövője (Bakonyi Péter – György András – Tóth Beatrix)
– Újgenerációs hálózatok (NGN) (Bartolits István)
– Az IP-alapú televíziózás (Bartolits István)
– Rádiófrekvenciás azonosítás (és ami utána következik) (Kósa Zsuzsanna)
Végberendezések
– A végberendezések sokszínűsége (Kósa Zsuzsanna – Kömlődi Ferenc)
– Rugalmas ember-gép kapcsolatok (Kósa Zsuzsanna)
– IKT-implantátumok (az ember-számítógép kommunikáció távlatai) (Rátai Balázs- Sándor Judit)
– Személyazonosítási technikák (Kósa Zsuzsanna)
– Szenzorrendszerek (Kömlődi Ferenc)
Rendszertechnika
– Közműszerű IT-szolgáltatás (Krauth Péter)
– Szolgáltatásalapú alkalmazások (Krauth Péter)
– A privát szférát erősítő technológiák (Székely Iván)
– Ágensalapú technológiák (Kömlődi Ferenc)
– Az elektronikus adatállományok közép- és hosszú távú archiválása (Székely Iván)
Alkalmazási rendszerek 
– Jelentésalapú technológiák (Krauth Péter)
– Számítógépes szövegelemzés (Krauth Péter)
– Üzleti intelligencia (Krauth Péter)
– Autonóm mobil robotok (Kömlődi Ferenc)
– Helymeghatározási technológiák (Detrekői Ákos – Szabó György)
Tartalomkezelés
– A web 2.0 jelenség (és ami mögötte van) (Krauth Péter – Kömlődi Ferenc)
– A tartalom-előállítás és -megosztás kollektív módszerei (Pintér Róbert)
– A peer-to-peer megoldások elterjedése és hatásuk a tartalomiparra (Pintér Róbert)
– Online közösségi játékok (Kömlődi Ferenc)

Alkalmazási jövőképek 

– Intelligens otthon (Kósa Zsuzsanna – Kömlődi Ferenc)
– Vállalati-irodai munkavégzés (Krauth Péter – Rátai Balázs)

Függelék
– Fogalomtár
– A kötet szerzői
– Tárgymutató

Ergó 2010-től minden korábbi “törlésre került” (a korábbi “Információs Társadalom Technológiai Távlatai” munkát semmibe vevő “Digitális Magyarország”—mint példa—csak egy a sok közül, mint ahogyan azt a 2002-2009 közötti rendszer ugyanúgy megtette az 1998-2001 közötti különböző munkáival). És ez ugyanúgy nagyon nem szép dolog (enyhén szólva) mint jóval korábban a SZÁMOK-é volt! Meg persze a megszámolhatatlanul sok és sokféle “egyéb törlés”. Maga az egész “90-es rendszerváltás”, mint egy minden korábbit nagyságrendekkel felülmúló törlés! Miért vagyunk mi a mindenkori “törlések” országa? Olyan “törléseké”, mint amilyen Faragó Sándor életműve volt annak idején. Legalább azokban az esetekben ne legyünk ilyen ország, amelyekben minden csak rajtunk múlik! Mint a SZÁMOK esetében  múlt volna egykoron.

Faragó Sándor és a SZÁMOK példája ugyanakkor azért is kiemelkedő tanulságul szolgálhat mindenki számára, mert:
1. Sándor semmiféle személyes hasznot nem húzott ebből az egész nagyberuházásból (mint pl. a SZÁMOK jogutódlás “nyertesei”).
2. Benyomásom az volt, hogy még a jogutód SZÁMALK-ból való, 1985-ös távozása után sem tudta igazán feldolgozni valóban rendkívüli, személyes alkotásának elvesztését. (Megjegyzendő, hogy ebben a tekintetben igencsak különbözött az 1 évvel korábban elhunyt, de 18 évvel korábban (!) született Pompéry Bélától, akiről dr. Pompéry Béla (1918-2015): A hazai számítógépesítés ügyének egyik leghitelesebb képviselője, a mikroszámítógépeké pedig különösen című bejegyzésemben emlékeztem meg.)
3. Mi több, a SZÁMOK beruházás tárgyi emléke, az 1976-ban átadott székház sem létezik már 2009 óta, mint ahogyan erről 2016. május 18-i videó összeállításomban már beszámoltam:

SzÁMOK (1969 – 1981[“sarcophagus/szarkofág demolition/bontás”: 2009]) 

A videó szövegaláírásaként pedig ezt szerepeltettem, ami további tanulságokkal szolgál:

Nacsa Sándor worked here / itt dolgozott: 1973-81[84], 1979-84: Small Computer Software Department / Kisszámítógép Szoftver Osztály, head of department / osztályvezető:
https://lazure2.wordpress.com/about/
International Computer Education and Information Centre / Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ
Foundation/Alapítás: Central Statistical Office / Központi Statisztikai Hivatal, Oct 1 1969 / 1969. október 1.
Founder/Alapító … Director/Igazgató: Faragó Sándor
Demise/Kimúlás: end of 1981 / 1981 vége [for the building/az épületé: 2009, till then it was used by SZÁMALK which it had been merged into / addig a SZÁMALK-nak adott otthont, amibe a tevékenység beolvadt]
Az oktatók induló képzése: CDC, 1971-től

Komplett tevékenységfejlesztés: UNDP és Magyar Kormány, 2,2 millió dollár, 1973-78
http://itf.njszt.hu/23r4r23r/uploads/2012/09/A_SZAMALK_es_elodei.pdf (my department is missing from that although it was the only 100% revenue based one / osztályom hiányzik ebből, pedig ez volt az egyetlen 100%-ban bevétel-orientált osztály)

A SZÁMOK OKTATÁSI EREDMÉNYEI
– 12 év alatt 81 ezer beiratkozott hallgató
– 320 ezer teljesített tanári óra
– 120 oktatási tananyag és szakkönyv kiadása
– 82 TV-műsor, ebből 42 oktatási célú
– 34 nemzetközi továbbképző tanfolyam Budapesten
– 45 országból összesen 834 külföldi hallgató
– A SZÁMOK, fennállásának 13 éve alatt közel 100.000 szakembert képezett ki, a hazai szakemberállomány háromnegyed részét. Különböző szintű tanfolyamaikon sok olyan szakember végzett, akik később meghatározó szerepet töltöttek be a szakmában.
– A SZÁMOK intézménye kezdetben különböző bérleményekben működött. Már 1970-ben beindult egy székház megtervezése, majd 1974-ben a megépítése a XI. kerületi Etele (akkor Szakasits Árpád) úton [a 68-as szám alatt] – 250 millió Ft-os költségvetési kerettel.
– Elsőnek 1974-76 között az oktatási tömb és az irodai tömb készültek el. 1976-tól az oktatás már ebben a korszerű SZÁMOK épületben történt.
– A hallgatók számára létrejött, a Hadak útjára néző szállodai épületszárny csak 1977-ben készült el.
– Egyidejűleg 495 hallgató tanulhatott az épületben, nem számítva a 240 fős Neumann János kongresszusi termet.
http://ujbuda.energyline.hu/viewtopic.php?f=1&t=7&p=68&hilit=SZ%C3%81MOK#p68

Pesti Lajos nyilatkozatából a “szarkofág” 2009-es szétzúzása előtt néhány hónappal: “Nagy sikere volt a számítástechnikai oktatásunknak, és az akkori szaktárca meg akarta szerezni a KSH-tól a SZÁMOK felügyeletét. A fenyegetés láttán a vertikális integráció jelszavaival levettük a homlokzatról az „oktatás” szót, az intézmények összevonásával létrehoztuk a három, szorosan összefüggő feladatra (fejlesztésre, géptelepítésre és oktatásra) vállalkozó SZÁMALK nevű vállalatot. Ezzel kivédtük a bekebelezési kísérletet. … Elsődleges célunk megvalósult: sok tízezer megbecsült műszaki szakembert, rendszerszervezőt, programozót készítettünk fel az új technika fogadására.” http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_03/2009_03_312.pdf

DE VEGYÜK FIGYELEMBE, HOGY Pesti Lajos (halála után családja) tulajdonos lett a Számalk Holding Vagyonkezelő Zrt.-nél, ami a 2014-es évben 434 millió Ft árbevételt hozott, és 732 millió Ft jegyzett tőkét képviselt.

TOVÁBBÁ A ZÁRDA ÉS HAVASS CSALÁDOK JÖVŐJÉT ALAPOZTA MEG MAGA AZ OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG, miközben sem Zárda Saroltának, sem Havass Miklósnak SEMMI KÖZE NEM VOLT a SZÁMOK-hoz:

2011.09.14. “A hazai informatikai felnőttképzési piac legnagyobb szereplője, a Számalk Zrt. nehéz helyzetbe került, miután az oktatási központjának valamennyi munkatársa távozott a cégtől, hogy egy új vállalkozásban folytassa a tevékenységét.
… A több évtizedes múltra visszatekintő Számalk élén az elmúlt hónapokban lecserélődött a menedzsment: a céget addig irányító tulajdonosok, Zárda Sarolta és Havass Miklós helyét gyermekeik vették át. Július 1-től a pénzügyi közgazdászként korábban a banki és biztosítási szektorban dolgozó Zárda Olivér a Számalk Oktatási és Informatikai Zrt. új vezérigazgatója, míg a cég igazgatóságának elnöke Havass Norbert lett, aki a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán végzett. Testvére, a gazdasági mérnök diplomával rendelkező Havass Zsombor pedig a Számalk Holding Vagyonkezelő Zrt. igazgatója lett. … ”
http://bitport.hu/vezinfo/szamalk-training360-tavozo-munkatarsak

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s